Görgei Artúr tábornok az 1848/49-es szabadságharc honvédseregének fővezére, a magyar hadtörténelem egyik legkiválóbb hadvezére volt. A második komáromi csatában (1849. július 2.) a tábornok maga vezette a lovas rohamot híres veres hacukájában és nagy fehér strucctollal ékesített fekete kalapjában, ekkor érte koponyáján repesztalálat.
A szabadságharc ábrázolásainak egyik legismertebb alkotásai Than Mór festménye a huszárrohamról és a monostori sáncoknál az összecsapásról.
A veres hacuka a tábornokot jól láthatóvá tette, a lovasrohamnál hangzott el a híres mondata: „Fiúk, hát nem gyüttök a vörös hacuka után attakba?”, de egyben bátorságát is jelképezte, hiszen jóval könnyebb volt az ellenség részéről így eltalálni. Vörös zubbonya alapján nemcsak a saját csapatok, de az ellenség számára is könnyen felismerhető volt, már messziről kiabálták lengyelül a császári dzsidások: „Tilko tego czerwonego!” (Csak azt a vöröset!).
Görgei Artúr „vörös hocukája” a hadimúzeum tulajdonában volt, de a gyűjteményt 1944-ben a budapesti ostrom elől a Somlóvári Erdődy-kastélyba menekítették, ahol a háborús zűrzavarban a helyi lakosság fosztogatni kezdte az anyagokat. Ennek esett áldozatul Görgei Artúr híres vörös zekéje is. Samu Botond kutatása szerint egy falusi diák egyszerű ruhadarabként hordta, amikor a tanár megkérdezte tőle, milyen nadrágban jár, csak annyit válaszolt: „A Görgeié volt… rá van írva.”
A rekonstrukció a Görgey Kör alelnöke, Berlinger Gábor ötlete alapján indult el, amely elsődleges célja a létrehozandó Görgey Kiállítás számára elkészíttetni a tábornok egyedi híres viseletének korhű másolatát.
A Honvédelmi Minisztérium pályázatának segítségével elindult a tervezés és kivitelezés – az alelnök egyeztetett Dr. Baczoni Tamás őrnaggyal, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum egyenruha és felszerelés gyűjteményének gyűjteményvezető főmuzeológusával, majd kiválasztotta a kivitelezőt, Kiszely Orsolya viseletkészítő mestert.
A legmagasabb minőségű paszományok, gombolók és zsinórzatok biztosításához egyeztetett a Tóth Paszomány cég vezetőivel, Tóth Jánossal és Balázzsal, akik csodálatos kivitelezéssel és kedvezményekkel is segítették a színvonalas rekonstrukciót.
A veres hacuka sikeresen elkészült és azóta több bemutatón is megjelenítette a Görgey Kör a tábornokot híres viseletében.
Kiszely Orsolya viseletkészítő mester beszámolója a rekonstrukcióról:
Görgei haczuka – egy különleges varrott történet
2025 májusában egy igazán megtisztelő feladatot kaptam: a Görgey Kör felkérésére elkészíthettem Görgey Artúr veres hacukáját.
Ez a munka nemcsak kihívás, hanem igazi időutazás is volt. A források meglehetősen szűkösek voltak – a munka elején mindössze egyetlen fekete-fehér fotó állt rendelkezésre, amin a kabát félbehajtva látszott. Innen indult minden.
 |
 |
A részleteket apránként kellett összerakni: a zsinórozás helye, száma, típusa több forrásban is eltérően szerepelt. A pontosításban nagy segítségemre volt dr. Pászti László, Matányi Marcell, Pap Gergely és Morlin Bálint – hálás vagyok önzetlen segítségükért és szakmai támogatásukért.
 |
 |
 |
Amikor a haczuka először elkészült, előkerült egy új fotó… és kezdődhetett elölről a tervezés. A friss adatok alapján újra kellett szabni, újra varrni, hogy minden részlet a helyére kerüljön.
 |
 |
 |
A veres haczuka szinte teljes egészében kézzel készült, a korabeli technikákkal és megoldásokkal – lassan, odafigyelve, szeretettel. Valódi öröm volt életre kelteni egy darabot a 19. századból, amely egyszerre őriz hagyományt és kézimunkát.
„A múltat nemcsak őrizni kell – néha újra is kell varrni.”
Kiszely Orsolya