Görgei Artúr tiszteletére avattunk kopjafát augusztus 22-én Vámospércsen, a Szabadhajdúk terén, emlékezve az 1849. augusztus eleji helyi eseményre, amikor a honvéd fősereg itt táborozott. A Görgey Kört Görgey Zsuzsanna elnök, Berlinger Gábor és Ress-Wimmer Zoltán alelnökök képviselték az avató ünnepségen.
1849. július 2-án még Komárom környékén harcol Görgei az osztrák sereggel, és megsebesül. Több napig eszméletlen állapotban van. Közben a haditanács dönt az összpontosítás helyszínéről. Minden mozdítható seregnek Szeged és Arad környékére kell vonulni. A fel-dunai sereg július 7-én indul el a kitűzött célállomás felé. Augusztus 1-én Nyíradonyból indulnak Vámospércsre, Nagysándor József hadteste Hajdúhadháznál Debrecen felé fordul, és ott megvívja a debreceni csatát.
A főerő pedig tovább indul Vámospércsre, ahová augusztus 2-án délre megérkezik és a vámospércsi református templom tornyából figyeli az ellenséges katonai csapatmozgásokat. Ide látogat Szemere Bertalan akkori miniszterelnök és Batthyány Kázmér kormánybiztos, korabeli külügyminiszter is, hogy Görgeivel tárgyaljanak a szabadságharc befejezésének lehetőségéről, és az esetleges fegyverletételről.
Görgei itt értesül a debreceni csatáról, amelyben az oldal véd erőit szétkergették az oroszok. Segítséget nem tud nyújtani a megyeszékhely távolsága miatt, így az eredeti céljának megfelelően folytatja a vonulást Arad felé. Másnap elindul Nagyvárad érintésével Aradra és augusztus 9-én megérkezik, majd 13-án megtörténik a fegyverletétel.
Az eseményre és Görgei Artúr tábornokra emlékező kopjafa állításának kezdeményezését a Hajdú-Bihar Vármegyei Huszárhagyományőrző Egyesület indította el, élén Csontos János huszárkapitánnyal. A hajdú-bihari huszárbandérium 1988-ban alakult és a Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred (1869-1918) hagyományát őrzi. Az elmúlt közel négy évtizedben számos emlékhelyet hoztak létre és a 48-as szabadságharc is szívük ügye. Erdély területén az elmúlt évek során körülbelül százharminc településen láthatták a hajdú-bihari huszárokat, természetesen erdélyi és Bihar megyei hagyományőrzőkkel együtt.
A Görgei kopjafa a huszárbandérium, a városi önkormányzat és számos magánszemély felajánlásával és mesterember önzetlen segítségével jött létre.
Az avató megemlékezésen Vámospércs Önkormányzatát Kosztin Mihály polgármester, a Görgey Kört Görgey Zsuzsanna elnök képviselte további számos testület és egyesület képviselői mellett.
A Hajdú-bihari Huszárbandériumot Csontos János hő. huszárkapitány, a Budai 2. Honvédzászlóaljat Berlinger Gábor hő. százados vezette. A szemerkélő eső ellenére a rendezvényen több tucatnyian vettek részt.
A polgármesteri köszöntő után Ress-Wimmer Zoltán történész, a Görgey Kör alelnöke emlékező beszédében felidézte az 1849. augusztus helyi eseményeket, a fegyverletétel okait és a döntés folyamatát.
Görgey Zsuzsanna elnök Görgei Artúr életeket mentő felelős döntéséről emlékezett meg és kihangsúlyozta a hagyományőrzés fontosságát, a hazaszeretet és a honvédelem ügyének erősítését.
Az ünnepi esemény után megindult a Görgei Emléktúra Vámospércsről lóháton, szekéren, autókkal Érsemjénbe (immár schengeni „határon” keresztül).
A Bihar-megyei Érsemjénben már várták a lovas a huszárokat és a „gyalogsági” szekeret. A falu híres szülötte Kazinczy Ferenc (1759) és nyolcadik gyermekeként Kazinczy Lajos honvédezredes (1820), a szabadságharc vértanúja.
A szoborpark mellett huszártoborzót tartott a huszár és honvéd csapat a helyi fiatalok számára.
A gyerekek kipróbálhatták az alaki kiképzés alapjait, a menetelést, a fordulatokat és a puska szuronyharc fogásait is.
A toborzás után a helyi Ezüstperje Néptánccsoport mutatott be toborzótáncot, majd a legkisebbek táncai következtek.
A toborzó után a Görgey Kör ér a Budai 2. Honvédzászlóalj nevében hajtottunk fejet és koszorúztuk meg Kazinczy Lajos honvédezredes szobrát.
Fotók: Vámospércs Önkormányzat