Április 30-ig várja az érdeklődőket a „Kossuth Lajos elfogyott regimentje” című időszaki kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban. A március 15-én megnyílt tárlat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadirokkant honvédjeinek gondozására létrehozott budapesti Honvédmenház történetét mutatja be, kiemelve az intézmény jelentőségét.
A kiállításon különleges látogatói napot tartottak, amelyen részt vett Albertné Görgey Zsuzsanna, a Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság zászlóanyja, a Görgey Kör elnöke. Jelen volt Kis-Bús Károly ezredes, a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred parancsnoka, valamint az ezred zászlóanyja, Szabadicsné Rádi Éva is.
A napokban tartott eseményen ott voltak a területvédelmi ezred gondozásában működő kadét intézmények növendékei is a „Zászlóanya az 5. Területvédelmi Ezredért” alapítvány támogatásának köszönhetően. A tárlat megtekintésével a kadétok bővítették történelmi ismereteiket.
A látogatói napon Ress-Wimmer Zoltán történész, a Görgey Kör alelnöke tartott kurátori tárlatvezetést, amely során részletesen bemutatta a Honvédmenház létrejöttének körülményeit, az ott élő veteránok mindennapjait, valamint az intézmény parancsnokainak és lakóinak életét. Külön figyelmet szentelt annak, hogy a Honvédmenház veteránjainak milyen szerepet játszottak a Hadimúzeum történetében, kiemelve az Aggházy Kamil által szervezett 1920-as Honvéd Emlékünnepet.
A tárlat foglalkozik a Nagy Háború és a ’48-as honvédek kapcsolatával, a román megszállás hatásával a Menházra, valamint a 48-as honvédek protokolláris megjelenéseivel is. Bemutatja a tévesen utolsó 48-as honvédnek tartott Lebó István személyét, akinek sírját a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 2021-ben újították fel. A kiállítás zárásaként az egykori Honvédmenház épületének későbbi sorsát és pusztulását ismerhették meg a látogatók.
A tárlatvezetést követően lehetőség nyílt beszélgetni Albertné Görgey Zsuzsannával és Szabadicsné Rádi Évával, akik megosztották gondolataikat a kiállítás jelentőségéről és a témához való személyes kötődésükről, valamint arról, miként lehet a múlt értékeit a jelen és a jövő számára is élővé és követendő példává tenni.
Albertné Görgey Zsuzsanna az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság zászlóanyja, hogyan látja a Honvédmenház kiállítás jelentőségét a mai társadalomban?
A kiállítás jelentősége abban rejlik, hogy bemutatja a honvédkarrier méltó lezárását, és azt, hogy a társadalom nem feledkezik meg azokról, akik a hazát szolgálták. Emléket állít a gondoskodásnak, a bajtársi közösség erejének, és hozzájárul a fiatalok hazafias neveléséhez is. Ezáltal erősíti a nemzeti emlékezetet és a haza iránti tiszteletet.
Családja történelmi gyökerei ismeretében milyen személyes kötődést érez a kiállítás témájához?
A Honvédmenház kiállítás különösen közel áll a szívemhez, mert a családom története évszázadokra nyúlik vissza a katonai szolgálatban, és mindig is fontos szerepet játszott benne a gondoskodás – különösen a női oldalról. Zászlóanyaként az a célom, hogy ezt az örökséget, a női törődést, szeretetet és elköteleződést továbbadjam, mert hiszem, hogy a mai társadalomban is nagy szükség van rá. Úgy gondolom, ez a magyar lélek egyik legszebb része, amelyet a Honvédmenház méltó módon képvisel.
Milyen üzenetet szeretne közvetíteni a látogatóknak a Honvédmenház kiállítással?
A kiállítással azt szeretném üzenni a látogatóknak, hogy nagyon fontosak azok az emberek – különösen a nők – akik csendben, de kitartóan gondoskodnak a közösségről, a családról, a hazáról. Hiszek abban, hogy a szeretet, a gondoskodás, a kreativitás és a hit azok az értékek, amelyek megtartották a magyarságot a történelem viharai közepette – és ezekre ma is szükség van. Azt kívánom mindenkinek, hogy válassza az életet, az összetartozást és az egymás iránti felelősséget – mert csak így tudjuk közösen megőrizni azt, ami igazán értékes.
Szabadicsné Rádi Éva a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred zászlóanyja nyolc hónapja tölti be a zászlóanyai szerepet.
Hogyan értékeli eddigi tevékenységét ebben a pozícióban?
Az elmúlt nyolc hónap számomra rendkívül tartalmas és elkötelezett időszak volt. Zászlóanyaként igyekeztem aktív szerepet vállalni az ezred közösségi életében, támogatni a katonacsaládokat, és kiemelt figyelmet fordítani a gyermekekre, fiatalokra, különösen a kadétokra. A célom mindig az volt, hogy egy összetartó, egymásra figyelő közösséget építsünk, és úgy érzem, ebben jelentős előrelépést tettünk. Az ünnepi programok, jótékonysági akciók és közösségépítő rendezvények mind azt mutatják, hogy jó úton járunk.
Hogyan látja a Honvédmenház kiállítás szerepét az ezred és a helyi közösség kapcsolatának erősítésében?
Ez a kiállítás kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a közösség közelebbről is megismerje a honvédség múltját és jelenét. Ez a kiállítás nemcsak emléket állít a katonai hagyományoknak, hanem hidat is képez a civil társadalom és a területvédelmi ezred között. Meggyőződésem, hogy az ilyen közös élmények erősítik az összetartozás érzését, és elősegítik a katonai hivatás megbecsülését a társadalomban.
Milyen céllal és hogyan kapcsolódik az 5. Területvédelmi Ezredért Alapítvány a Honvédmenház kiállításhoz, és miként támogatja ezzel a kadétok élményszerzését?
A „Zászlóanya az 5. Területvédelmi Ezredért” alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy a katonai közösség építése mellett erkölcsi és anyagi támogatást nyújtson a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred teljes állományának, valamint a hozzá kapcsolódó közösségeknek. A Honvédmenház kiállításhoz való kapcsolódása ezen törekvések egyik szép példája: az alapítvány átvállalta a kiállítást látogató kadétok belépőjegyének költségét, ezzel is elősegítve a fiatalok honvédelmi nevelését és élményszerű ismeretszerzését. A támogatás lehetővé tette, hogy a gondozásukban lévő, a Honvéd Kadét Programban részt vevő intézmények tanulói közelebbről is megismerjék a honvédség történelmét, értékeit és hagyományait. Ezzel az alapítvány nemcsak a múlt megbecsülésére, hanem a jövő katonáinak szemléletformálására is hatással van.
Forrás: Honvédelem.hu